Móra Ferenc jelzőjével élve "homokország" fővárosa és egyben kincsestára városunk és annak területe. Mi, akik szeretjük ezt a kicsiny várost hiszünk Móra Ferenc szavainak. A település l950-ben kapott községi rangot, majd az l970-es években élte meg fejlődésének első intenziv szakaszát. 1989-ben a rendszerváltozás küszöbén már város, s kezdetét veszi a legujabbkori történelem fényes sikerekkel és kudarcokkal a valódi várossá válás érdekében. A várost és lakóit jellemző vonások közül néhány markánsan jelenik meg Mórahalmon, a mórahalmiakon: munka- és vendégszeretet, tisztelet a múltnak, nyitottság a jövőnek. Már Őseink is embert próbáló küzdelemmel igyekeztek gyökeret verni a homokon. Az Ő áldozatos munkájuknak köszönhetjük létünket. A munkaszeretet, az erőt és egészséget nem kimélő homoki gazdálkodás a génjeinkben van. Generációk munkája alapozta - alapozza meg a felnövekvő nemzedékek remélt, szebb jövőjét. Nem csoda tehát, hogy még a legfiatalabbak is örömmel kötődnek hagyományainkhoz, őseink életmódjához és kulturájához. Az összetartás és az összetartozás ereje volt a valamikori Alsó-tanyának és ereje a mai Mórahalomnak is.